A bonobók nemcsak érdeklődnek a környezetük után, hanem megpróbálják azt meg is érteni. Mindig újabb és újabb problémákat szeretnének megoldani, és egyre újabb feladatokon törik a fejüket. Ezen a hétvégén a matematikai sejtések kerültek sorra Kanzinál.
A matematikai sejtések valami olyasmik, amikről úgy gondoljuk (emberek és bonobók egyaránt), hogy egy igaz állítás, csak nem tudjuk bebizonyítani.
Az első a Collatz sejtés, amelyet 1937-ben,
Lothar Collatz (Július 6. 1910. Arnsberg, Vesztfália– Szeptember 26. 1990. Várna, Bulgária)
A sejtés a következő, vegyünk egy bármilyen egész számot. Ha az páros, akkor felezzük meg, ha páratlan akkor szorozzuk meg hárommal és adjunk hozzá egyet. Csináljuk ezt egymás után, és lássunk csodát a végeredmény egy idő után 1 lesz.
Itt az első 1000 szám "pályája", hogy miképpen néz ki grafikusan:
A következő sejtés a mai napon: a Goldbach sejtés. E sejtés szerint minden páros szám előállítható két prím szám összegeként, tehát mondjuk:
4 = 2 + 26 = 3 + 38 = 3 + 510 = 7 + 3 vagy 5 + 512 = 5 + 714 = 3 + 11 vagy 7 + 7
és így tovább.
A sejtést Christian Goldbach fogalmazta meg 1742-ben, egy Eulerhez írott levelében:
“Dass ... ein jeder numerus par eine summa duorum primorum sey, halte ich für ein ganz gewisses theorema, ungeachtet ich dasselbe necht demonstriren kann.” ("every even integer is a sum of two primes. I regard this as a completely certain theorem, although I cannot prove it."
Ez azóta is a legrégebb óta megfejtetlen matematikai sejtés.
Ez a függvény mutatja 1 000 000-ig a páros számok összegeit:
Kanzi jó szórakozást kíván mindenkinek: Cziczunak, Tacsinak, Fülinek és leginkább Buminak!
Ffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffff
VálaszTörlésez rohadt unalmas!
semmi köze 1. Füleshez, 2. a házhoz
ez nem emberszabású majom analitikai blog!
ffffffffffffffffffffff
legközelebb Henszlmann Imre esztétikájáról írok akkor