Kisütött a nap a tónál

Ez még hétfőn volt, de akkor még nem tudtuk, hogy ez a ritka természeti tünemény csupán pár óráig tart. Nagyon értékeltük, mert előtte már kb. 2 hete nem sütött a nap, és vszínű még 2 hétig nem is fog. Füllereanu asszonyság újabb sétát tett a tóhoz, aminek nagyon szép haragoskék volt a színe, amihez nagyon jól  illett a rőt nádas és a vörhenyeges bundájú toportyánunk. Fülcsi a csónakkikötőben napozó vadkacsákkal is találkozott. Ők - a hattyúkkal ellentétben - igenis felkeltették az  érdeklődését.

zabakóma

A zabakóma kifejezést 2 hete hallottam először, 85 éves nagymamámtól, aki így írta le a családi ünnepi ebédeket követő állapotot.

Az alábbi képen azt láthatjuk, amint Lucifer a héten az egyik vacsorája után ülve elaludt.

Még sosem láttam ülve alvó macskát, ezért is örökítettem meg. A zabakóma áldozatát nem zavarta, hogy ugrálunk és röhögünk körülötte, hiszen kómában volt.

ősz a tónál

Nemrég tudtuk meg a szomszéd bácsitól, hogy a házunk alapjául szolgáló régi parasztház is egy  halászé volt eredetileg, biztos azért olyan komoly a pince.

Theo pénteken látogatott el a Dinnyési Halgazdaságba, hogy beszerezze a karácsonyi halászlének valót (amit a kertben, bográcsban tervez megfőzni 24-én). Valódi rurális idillbe csöppent. Tükörpontyot, kárászt és törpeharcsát vett. Miután megpucolta őket, egy-egy törpeharcsát ajándékozott szörnyikééknek. Füles és Lucifer eleinte kissé tanácstalanok voltak, de az ajándékosztás után fél órával feltűnően elégedetten és büdösen sétáltak be kanapé-partizni.

Erős Theo

Theo kisgazda hozzálátott a terménybetakarítás után a feldolgozáshoz.

Első lépésben borsmentát, fodormentát, marokkói mentát és citromfüvet szüretelt (bár ezt korábban kellett volna) és szárította teának a cserépkályha tetején.

Utána a chili, macskapöcse és kosszarvú paprikákat plusz a Papitól kapott lavórnyi erős fűszerpaprikákat dolgozta fel, amik már egy ideje a fészerben lógtak felkötözve.

Miután leszedte a szárról, megmosta a paprikákat és ezt a horrorképet készítette:

Majd hozzálátott az aprításnak (ollóval, kesztyűben)

A csípőspaprikákhoz pár kápia is ment lazításként. A felaprózott paprikákat sózni és turmixolni kellett még.

 A végeredményt Theo  üvegekbe töltötte és a bio-készítmény most a padlásszobában várja az áldozatot, akinek szétégetheti a nyelvét és a teljes nyelőcsövét.

ősz a kertben

"Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög"

Bizony. Theo felásta a veteményest és felszedte a Füles brutális tappancsai ellen védő vadászkerítést is, mivel jövőre amúgy is bővítjük, kb. egy kemény méterrel szélesebb lesz (a veteményes). Ezenkívül összesöpörte az avart, felvágta/fűrészelte a fát, bevitte a kerti bútort a garázsba és lekente lazúrral Lucifer kinti főhadiszállását.  Volt víztelenítés is.

Az alábbi képeken Fülcsi látható a frissen lekent Luci doboz mellett. Ami eredetileg papagájodú volt. Sanyika mint asztalos csinálta baráti megrendelésre, csak a megrendelő milliméterben gondolkodva adta meg a méreteket, Sanyika pedig természetesen centiméterben értette. Így került előbb Papihoz galamboknak, majd hozzánk, hogy Lucimacinak legyen egy kinti bunkerje, ha nem vagyunk itthon és kilógott. Van benne egy takaró.

Az alábbi képen pedig az látható, hogy a levelek összegereblyézésével Füli is egyetértett, valamint, hogy Lucifer a papagájodú helyett inkább a tavaszi lomtalanításon guberált öreg karosszékben napozik.

Boldog Fülinapot!

A héten ünnepeltük az első évfordulóját annak, hogy Füles átlógott a schengeni határon és minimum 500 km-es vonatozás során megismerkedtünk. Ebből az alkalomból fényes ünnepségsorozat vette kezdetét, aminek az extra kaja - extra quality time - extra séták - extra jutalomfalatok képezték részét.

Fülit elvittük végre, hogy megismerkedhessen a Velencei-tóval. Kicsit izgultunk előtte, tudva, hogy Füles mennyire szívből utálja a víz - nedvesség - csapadék bármely formáját és milyen kínosan ügyel arra, nehogy egy mikromolekulányi folyadékkal érintkezzen valahol a testfelülete. A kirándulás viszont nagyon jól sikerült, Füli nagyon lelkes és jókedvű volt, bár a nála 5-ször nagyobb hattyúkról igyekezett nem tudomást venni.

Luci haver

Farkasbarkastól kaptam ezt a beszámolót egy szintén fekete-fehér macsekról:

http://ketcicakonyhaja.blog.hu/2011/11/06/a_cica_akinek_sajat_papirboltja_van

2011 Tal Memorial

Az egész család nagy izgalommal várta nálunk a Mikhail Tal emlékversenyt, amely ma kezdetét is vette. A versenyt Moszkvában, a Pasakov-házban rendezi meg az Orosz Sakkszövetség:

A versenynek nem a helyszín, hanem a résztvevő játékosok játékereje ad jelentőséget. A világ sakkozóinak színe-java gyűlt össze megemlékezendő Mikhail Talról, a romantikus sakkozás megújítójáról. Minden bizonnyal  ez a ma kezdődött verseny minden idők legerősebb tornája. A résztvevők:

Magnus Carlsen (2823, Norvégia), Vishvanathan Anand (2817, India), Levon Aronian (2802, Örményország), Vladimir Kramnik (2800, Oroszország), Vassily Ivanchuk (2775, Ukrajna), Sergey Karjakin (2763, Oroszország), Hikaru Nakamura (2753, USA), Peter Svidler (2755, Oroszország), Boris Gelfand (2746, Izrael) és Jan Nepomniachtchi (2730, Oroszország).

A nevek mögött álló számok a játékosok Élő pontjainak számát mutatják.  A sakkozók játékerejét a lejátszott partik eredményének és az ellenfelek játékerejének megfelelően számítja ki az Amerikába emigrált magyar statisztikus, Élő Árpád megalkotta algoritmus. Minél magasabb egy játékos Élő pontszáma, annál jobb sakkozónak számít. 

A Mikhail Tal emlékverseny játékosainak átlagos Élő pontszáma minden idők legmagasabbika, így joggal lehet ezt a tornát minden idők legszínvonalasabb sakkversenyének nevezni. Mielőtt teljes unalomba fulladna ez a bejegyzés, befejezésképpen egy rövid videót belinkelek Mikhail Talról, akinek a cigi és a sakk volt a mindene. Itt éppen vakon  játszik 10 ellenfél ellen nem sokkal az operációja után:

Botanikus kert

A szállás a Botanikus kert és a Mikó-kert között félúton van. Az 1940-es évek elején, amikor erdész dédipapámat Bánffyhunyadra helyezték át, a Mikó-kertbe járt nagymamám  tüdőbeteg nővérét látogatni (bővebben: http://fulesesatobbiek.blogspot.com/2011_08_01_archive.html).

Itt most minden este 5 és 6 között, ahogy besötétedik jönnek be a varjak százával, rendületlenül.

Most a Botanikus kertről pár kép

Lucifer, a bélpoklos

Fenti címmel a bejegyzés megszerkesztését Theo Ceceárra hagyom, hiszen jelenleg ő küzd a nevezett távzabálóval. Elutazásom előtti estéről utolsó emlékem az, hogy Lucifer, miután aznap 3-szor reggelizett, 2-szer ebédelt, uzsonnázott (konzerv, alutasak, száraztápból áll a menü), megivott rá egy deci melegített tejet, vad nyávogásba kezdett, miszerint a saját  vacsorája után ő a Füles vacsorájából is kér, vagyis a kutyalevesből (csirkefarhát rizzsel  összefűzve és parizerrel dústva).

Theoban felébredt az alvó szadista és csurig telemerte Luciferi tálkáját. Lucifer ezután 15 percen át ütemesen evett. Majd  bebújt a Jakab kanapé ágyneműtartójába, ahol kiskorában aludt, és ahová most már csak akkor jár, ha valamitől megijed. THeo szerint attól ijedt meg, hogy annyira bezabált, hogy félt, szétdurran a hasa és felkenődik  a szoba 4 falára. Ezt követően egy óra múlva bevonszolta magát a nappaliba, felmászott a kanapéra és az aranylövése után kiterült. Kicsit aggódtam. De Lucimaci másnap hajnalban hangos nyávogással fogadott: ide a reggelivel.

ajtó, ablak

Ma példaképem, Maczkóházy Edu legendás írországi Nyílászáró sorozatát követve, tematikus válogatást nyújtok át kedves érdeklődő Olvasóinknak Kolozsvárról

Kolozsvár

Kiküldött tudósítónk a héten Kolozsvárról jelentkezik:

Az elmúlt egy évben nyilván  sok minden változott. Pl. az emblematikus Mátyás és fegyvertársai szoborcsoport, ami  tavaly így nézett ki

Most függőlegesen és kisuvickolva, képeslap-minőségben áll:

Változatlanul tartja viszont helyét a "Világ 10 legrondább középülete" sorában főhadiszállásom, az inspiratív Akadémiai Könyvtár és Kézirattár

Bár idén csinosabb, mert lemosták az ablakokat, tavaly nem nagyon lehetett ki-belátni rajtuk. Ennyit tesz az ablakpucolás! Erről eszembe is jutott, mivel kell foglalkoznom, ha hazaérek,  a fagyok beállta előtt.

Molla Szádik

Ezt a bejegyzést már megírták helyettem, sokkal jobban, mint tettem volna én 10 percben:

http://wangfolyo.blogspot.com/2009/11/temetolatogatas.html

Csak egy képet teszek még ide annak bizonyságaképpen, hogy mi is meglátogattuk egy gyertyával és árvácskával  az öreg Molla Szádikot a velencei temetőben:

Mindenszentek és további installációk

Ezek pedig az én installációim a kert lakóiról mindenszentekkor.

Az első kettő kép, hét római szentről: Maximianus, Malchus, Martinián, Dénes, János, Serapion és Konstantin vértanúról, azaz a "hét alvó szentről" emlékezik meg:

A következő képen még jobban kontextusba helyeztem a fő protagonistát:

A másik installációm a szentnek csak nehezen nevezhető egyiptomi Anúbisznak állít emléket:

Róla van szó:

Halloween és a macskák

Örömmel mutatom be saját Halloween napi installációmat, tegnap este:

ma reggelre a macskák száma gyarapodott az ablakban: