hülyepofavágás

Most bemutatom azt a hülyepofát, amit Öhi fejlesztett ki kb. másfél éves korában, ha észrevette, hogy fénykép készülne róla

mondjuk így indul

és rendszerint itt köt ki a kis tetvedék

Az első copfok...

Theo képei

-ből válogatok, mivel ő bojkottálja a népszerű blogot

Alcsút 2

Elcsörtettünk a szigethez

és ahogy ott ültem elrévedve, hogy milyen szép, egyszer csak zörgést hallottam, azt hittem Theo, de nem; Belzebub Feketepofa volt az:

Ez pedig  itt egy óriási platán és egy törpe Theo

Hát nem tudom, mivel lehet megfejelni még ezt az egészet. Macinak üzenem mindenesetre, hogy idolunk  itt szokott sétálgatni.

Alcsút 1

Mielőtt Theo elutazott volna, elbringáztunk egy búcsúvasárnapra az alcsúti arborétumba.
Ez is a váli völgyben van, nagyon szép és Theo még nem járt ott 
(állítólag még Jakabbal sem - ?). 

Október vége, totál köd, Válnál kezdett kitisztulni valamennyire.
Ez az út, amit korábban már propagáltam (hogy kocabringásoknak is kitűnő --
 ráadásul tavasszal majd fel is újítják)

Ez meg a hatalmas bodzaültetvény részlete (nem tudok betelni vele; nekem a bodza az a növény, amit kiirtani sem lehet, nemhogy még telepítik is, de hajrá!)

Aztán Tabajd után mindjárt jön Alcsút, és itt már Theo is nagyon erősen érezte a centrális erőtér centrumának közelségét, de mi nem a fejedelmi központ felé tekertünk tovább, hanem balra fordultunk, hogy megnézzük a labanc örökséget; mit hozott össze Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich, Pollack Mihály, a kertész (Tost Károly)  meg az idő.

Pedig a 2. vh-t még átvészelte

Ez pedig a másik oldal

A babaház, előtte  kis labirintus buxusból

Sztyepán Füleséknél

Elnézést, hogy ilyen parasztosan írom, de jakutul nem tudom reprodukálni a nevet (tudom, copy-paste, de végül is, Theo is így hívja nálunk). Szóval október 23-án látogatott el hozzánk Sztyepán és olyan szép idő volt, hogy a kertben lehetett ücsörögni

Délután Öhi már jakutul, Dorobo, cse! (illetve hát valami ilyesmi)  köszöntéssel fordult Sztyepánhoz

majd úgy döntött, tánctudásával kápráztatja el a nagyérdeműt

és még azt is ideírom, hogy amikor Sztyepán megérkezett, először nem tudta mire vélni a kertben fel-alá futkorászó Fülest. Kutyának nem kutya, rókának meg kicsi és kövér. Végeredményben arra jutott, hogy kitűnő sapka lenne belőle odakint, és így is hívta ezután mindenki a kiskutyánkat: Sápká

Ystapaan

Az egyetlen, és legjobb szaha tanárom, barátom és itteni apukám.

Itt éppen Tandából érkezünk vissza Jakutszkba, és éppen ráhajtunk a Léna-folyó jegére egy Dojdunskaj nevű falutól nem messze. 

benedictio

Ha már szóba került Bécs,  a Stephanskirche mellett ezt láttuk Anyuval Ferenc nap alkalmából:

nagyon tetszett. Legközelebb Fülest is visszük

2.

Utána jött az ajándékozás

az 1 m2-t Monika Pilisvörösvárról cipelte busszal és vonattal idáig

de máris kezdődött a pétanque-party

egészen addig, míg Öhi meg nem érkezett a délutáni alvásából és harácsoló hörcsög buzgón gyűjtötte össze magának a fényes és dögnehéz golyókat

A végére még egy közös portré a két kutyahölgyről, Pankáról és Fülcsiről, Tigris és Monika karjaiban

és egy puszi

Nemcsak a húszéveseké a világ

De nem ám; bátorítjuk magunkat a Loliták és Miley-k tündöklésének korában. Hahaha. Theonak van a hagyományos szülinapi partyja és  van Monikának is egy, ami most elcsúszott szeptemberre június helyett, én meg elcsúsztam novemberre  a beszámolóval. Most Dokit és Vilit ünnepeltük kiemelten:

Megettük az ebédet és utána jött Doki Klimt-tortája - mármint Bécsben ettek ilyet Monikával valahol  nem emlékszem hol és elkérték a receptjét, de nem adták és Doki önállóan  legyártotta otthon, valami 230 alapanyagból készült és hat évig tartott míg mindent megcsinált hozzá, marcipános-csokis és még sok minden más

Utána mindenki kiterült,

aztán nagy activity kezdődött. A kommanderek Robi vezetésével leugrottak Velencefürdőre úszni egyet a szeptemberi tóban, utána meg jött a tollasozás.  Itt az egyik főünnepelt, amint gepárd módra vetődik

Eközben a másik főünnepelt  mintha aludt volna (a háttérben Cillin a csúszdában teszi ugyanezt), de ez nem akadályozta meg abban, hogy néha rámorduljon a versenyzőkre, ha rossz volt az ütéstechnika

Monika és Robi cigiztek és zsűriztek

Ezt a képet Jakabnak küldöm  a B-Club fennállásának 10. évfordulója alkalmából

És ez  a látvány végül Robit is rávette, hogy beálljon küzdeni

folyt. köv.

Hopp, hopp

Na aztán a Dédi meglátogatása után átsétálunk Alizkáékhoz, ahol olyasmi dolgok történnek az unokatesókkal mint pl.

itt, ahol,  ha nem a hinta kötelére sikerült volna fókuszálnom, az lenne  látható, hogy   Alizka kézen fogja Lencsit és a két kislány a  felnőtteket hátrahagyva elindul kettesben a rekettyésbe, a bokrok közé

én nem bírtam magammal és benéztem a titkos helyre, vagyis oda, ahol a vízakna van, aminek a teteje iszonyú jól döng, ha ugrálnak rajta...

A Dédinél

Dédi nagyon szereti Lencsit és viszont, és Kismaki számára ünnepélyes alkalmak a bodajki látogatások, mert nemcsak Alizkáékkal találkozhat, hanem a Dédivel és udvarának varázslatosan lenyűgözően izgalmas lakóival, úgymint

a MAJAC

akit meg is simogathatott és akivel nagyon profin versenyt röfögött

aztán a nyuszik, akiket lehet répával, káposztalevéllel etetni

és akkor ott vannak még a tyúkocskák és a kakas, aki agyvelőtrázóan tud kukorékolni és akiket szintén lehet etetni

aztán be lehet kukkantani a kamrába, ami tele van finomságokkal, amiket a 87 éves Dédi az idén főzött be - tett el

és lehet szőlőt enni a gádor előtt

Én a legjobban annak idején azt szerettem, amikor a kiskacsáknak vághattam uborkát meg tököt és azt dobálhattam. A kacsák voltak a kedvenceim. Némakacsák voltak, a kiskacsák sárgák, barna sapkával. A ház előtt a patakban fürödtek, mi meg ott tapicskoltunk a vízben. Még a Hektor kutyát is nagyon szerettem.