2012. július 29., vasárnap

Öhi 5 hónapos

Van már 2 foga és nagyon kedves és aranyos (a férfiaktól sírva fakad, de a lányokat bírja)








2012. július 28., szombat

művelt nép

A  héten könyvhét volt – elkezdtem egy év után áthordani a könyveimet anyuéktól, ugyanis eddig még leginkább csak Theo könyvei terpeszkedtek mindenhol. Kemény profiltisztítást tartottam a nappaliban, ahová elvileg csak szépirodalom - kertészet - kutya/macska/madár és sakk témakörben kerülhetnénk könyvek, de mivel nincs elég hely, ezért a filozófia a könyvszekrény tetejére lett száműzve és maradhatott. A szakirodalom megy fel az emeletre.

Óriás dobozban gyűjtöm a selejtezendő könyveket; Theo minden egyes darabot (amit anno 32 forintért vett - kihagyhatatlan! - valamelyik aluljáróban) foggal-körömmel véd. Ebben most Öhi az ütőkártyája: "jaj, ne, a Tájékozódási terepfutás kiskönyvtára? azt ne rakd ki!!  mi lesz, ha Öhi tájékozódási terepfutó akar lenni? vagy az abház irodalom kistükréből akar a 6. b osztályban majd a Művelt nép szakkörre felkészülni? vagy az ókortan chrestomathia hiánycikk lesz ?" (2031 körül, mire Öhi egyetemista lesz - már ha nem akar műbútorasztalos vagy girosz-sütő lenni inkább). Pilinszky összes versei  öt különböző kiadásban -- "és hogyha Öhinek majd arra lesz szüksége, hogy az egyes P.-kiadásokat hasonlítsa össze filológiai szempontból?"  Én már csak lesújtóan nézek, és lendületesen dobálok a dobozba. (Pártatlan szigorom kiterjed a saját könyveimre is. Hörr.)

Válasz víziómban pedig azt az Öhit láttattam Theonak, aki, miután feldobtuk a talpunk, hetekig rója  megpakolt nejlonszatyrokkal az antikváriumokat, vagy egyszerűen rendel egy kamiont és lapáttal dobálják fel rá a cuccot. Próbálom Theot felvidítani és motiválni, miszerint ha valaha elpasszoljuk ezeket a könyveket, az árából vehet egy rózsaszín szalagokkal és trombitákkal ékesített biciklit Öhinek, vagy elutazhatunk Zalakarosra vagy valami hasonló menő helyre egy hétvégére.

A profiltisztítással mélyen egyetért Lucifer is. Ő mostanában érzékeny hangulatában van, szeretetrohamai vannak, a ház körül sertepertél,az ajtó előtt a lábtörlőn fekszik összegömbölyödve, mint egy kutya --- valószínűleg egy nagy kandúr jól elverhette valamelyik éjszaka. Két napja is bánatosan és nyugtalanul járkált fel-alá a lakásban egész délelőtt, mert egyszerűen nem és nem talált magának megfelelő alvóhelyet, ahol relaxálni tudna. De végül sikerült, hálisten.



2012. július 27., péntek

Batman

Még nem is mondtuk, de van egy denevérünk. Minden este fél 9 és 9 között jelenik meg, a fenyőfák és a fagyal között röpköd-cikázik 3-4 méter magasban. Nagyon rokonszenves

2012. július 23., hétfő

névnap, fogak, piknik, dadák

Ma van Öhi névnapja. Tegnap díszebéd volt anyuéknál ajándékokkal, virágcsokorral és mentás-sárgadinnyés tortával  tiszteletére (de ezt mi ettük meg; Öhi almaszószt evett). Az ünnepelt vidáman cuppogott, és legalább két ujja, de inkább egy ökle folyamatosan bent volt a szájában, mert ő meg azzal készült a jeles eseményre, hogy kibújt az első foga. Megnézte Fiszi kutya és Fraki fog-kardozását, + Papi gigantikus veteményesét is.

Ezenkívül volt már piknikezés is a kertben, ahol Öhi szorgosan gyakorolta új tudományát, a hátról hasra fordulást



Nagy kedvence, Füles, ott ücsörgött mellette.

Füles igazi szuper dadus, nagyon szereti a gyerekeket, a kerítésen is állandóan kint lóg ezért. Ha hallom a vékony gyerekhangokat és a visítást: "Jaj, de édes!" "Kidugta a fejét!" "jaj, megnyalta a kezem" meg hasonlók + hallom Füli nyüszítését, akkor tudom, hogy már megint nagy haverkodás zajlik kint. A gyerekek nagyon bírják Fülest. Kicsi, jóindulatú, egész jólfésült már a bundája, kedves pofája van és kellemesen dülledt nagy barna szemei. Harapni sose szokott, igaz, nem is tudna mivel, Theo egyszer megvizsgálta és szerinte az ő (Theo) szemfogai valamivel nagyobbak, mint Fülesé.


Egy ideje Theo intézményesítette a gyerekfelügyeletet. Tanulmányoztuk a Velencei Híradót, és megtudtuk, hogy az óvodában "Katicabogár", "Maci", "Süni csoport" meg ilyesmik vannak. Theo ezek után kinevezte magát Marika néninek, engem meg Icuka néninek. Ha ő van Öhivel, akkor Öhi a "Bonobo" csoport tagja, ha velem van, akkor Öhi a "Víziló" csoportba jár.



 Füles pedig a "Bolha" csoportot vezeti az ovinkban.



Egyszóval nagyon is szerencsések vagyunk, hogy ilyen jófej kutyánk van, egy olyan komplex személyiség mint Fülcsi! (mert azért Füles heppjei külön értekezést érdemelnek)

2012. július 22., vasárnap

cukkini



Az idei nyár nagy slágere a rakott cukkini volt nálunk. Sokaknak tetszett/ízlett (legalábbis azt mondták) és olyan egyszerű, hogy még én is meg tudom csinálni. Paradicsom és snidling van a kertben, cukkinit meg kapunk Papitól talicskával. Theo Ceceár le is írta az örökkévalóság számára a receptet a szakácskönyvembe, amit még dr Schwarcztól kaptam 2000-ben


és most macskakaparását én írom át ide javított verzióban:

"A friss cukkini két végét levágom, meghámozom, felszeletelem. Ha vannak benne nagy magok, azokat kiszedem. Megsózom. Egy tepsit kiolajozok és a szeleteket ráhelyezem (ne a lukasak legyenek alul). Erre jön rá reszelt (füstölt) sajt és apróra vágott sonka / tarja keveréke (30-30 deka). Erre megint egy réteg cukkini, majd megint egy réteg sajt és sonka. A tetején cukkini (vagy még rá csak sajt), és a végén leöntöm tojás és tejfEl keverékével 10 dkg tejfEl / 1 tojás alapon (általában 3-3). Ebben a masszába mehet bors és kakukkfű, a legtetejére paradicsomszeletek és snidling, dísznek is. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöm alul (hőlégkeverés). "

Így néz ki a végeredmény, amikor én  (=Cz.) csináltam, elbambultam és odakozmált


de azért ehető lett még


2012. július 19., csütörtök

hétvége

A hétvégén Öhi látogatás volt! A képeket pedig Szonja készítette, méghozzá két géppel, ezekből teszek most ide:







Lucifer a kanapé alatt töltötte az időt


Sétálni indultunk




Azért én is csináltam egy képet a szép fényképészről


2012. július 14., szombat

levendula

A levendula az utóbbi években az elképzelt  rurális idill szimbóluma lett. A kultusz pár praktikus oka szerintem:
jól néz ki; jó az illata; évelő (egyszer kell csak beszerezni és elültetni); igénytelen (szárazságot, meleget jól tűri és sovány földben is jól elvan); sokféle felhasználása lehet
Nálunk is van kb. egy tucat tő, az első kettőt még Tihanyban vettük, a többit innen-onnan. A rövidebb szárú, kisebb és hamarabb virágzó a francia, a hosszabb szárú az angol levendula (legalábbis azt hiszem)




A szárítás az állatos fogasokon/kampókon történik.

Az egyik kutyát Pétyáéktól kaptuk


A másikat Maczkóházytól


A macsekot anyutól


És akkor bejön Theo és felakasztja rájuk a 4 és fél kilós favágó mellényét és kampó a levenduláknak meg a széplelkűek rurális idilljének.

2012. július 11., szerda

Miért éppen Erzsébet ?

És utolsó részéhez érkezett - egyelőre -  a névadási oknyomozó beszámoló, ugyanis Öhi még egy névvel büszkélkedhet. Minden unokatesójának van második neve, Alizkának például  Anna, mivel az anyukája és mindkét nagymamája neve is Anna. Hogy Öhinek miért lett Erzsébet a második neve, az egyszerű és egyértelmű volt a kezdetektől, ezen nem kellett sokat agyalni: a nagymamám tiszteletére, akit Theoval mindketten nagyon szeretünk és aki egy kivételes személyiség.



A mamám 86 éves. Nagy elbeszélő tehetség, és nagyon jó humora van. Ami vele történik, vagy amiről hall, azt úgy tudja elmondani, hogy egy tök jó történet lesz belőle. Hasonlatai, szólásai legendásak. Gyerekkoromban is mindig az volt, hogy a mama konyhájában ült a fél falu, akár 30 évvel fiatalabbak is, a gyerekekről nem is beszélve. Csúfondáros, önironikus, nagyon jószívű. Az ember alig várja, hogy a mama meséljen!

Totál hiányzik belőle az önsajnálat, nem jár orvoshoz és sztk-ba, nagyon nyitott,  élénk és kreatív szellem, aki egyszerre olvas Kincses Kalendáriumot, Tar Sándort és Oravecz Imrét. Mindig rengeteget dolgozott, most is. De így visszagondolva, sose panaszkodott. Csak csinálta a szőlőt (80 éves koráig és egyedül), a veteményest, ellátta az állatokat (kacsa, tyúk, disznó, nyúl), sütött-főzött óriási tételben, lekvárt, savanyúságot tett el, na és legendásan gyönyörűen kötött és horgolt. Illetve mostanában panaszkodik: hogy milyen lassú ő. persze ezen röhögnöm kell, hiszen így is háromszor annyit csinál, mint én. Új cukkini receptek, narancsos szeder lekvárt és fügebort, csak úgy.


Gyerekkoromban minden nyáron voltunk nála a tesómmal és az unokatesómmal. Az volt egy paradicsom. Akkor keltünk, mikor akartunk. Azt reggeliztünk, amit kértünk. Ha 23szor tejbegrízt, akkor azt. Utána szabadfoglalkozás.A háza előtt egy kis patak folyik, abban voltak a némakacsák (récék). (Azok nem fehérek, hanem tarkák, a kiskacsák pedig sárgák és barna sapka van rajtuk) A kiskacsáknak lehetett uborkát vágni, a disznóknak meg a hátát vakargatni. Ott volt még Hektor kutya és a félszemű Márton kandúr. A patakban gátat építettünk, hadd ússzanak a kiskacsák + a májkrémes konzervdobozzal piócákat lehetett gyűjteni. A patak mellett volt 2 nagy szederfa, nagy odúval. Meg a buszmegálló.  Nem tudom, a Mama hogy csinálta, de sose tiltott semmit, azért is emlékszem, hogy csak egyszer, amikor le akartuk vágni egyformára a nyulak bajszát. De akkor is csak mondta, hogy ne csináljuk, mert a nyuszi azzal érzékel és nem kell egyformára vágni.

Elmentünk vele az Újszőlőbe, ami túl van a falun, ő meg én mezítláb a homokban, a fiúk szandálban. Az út a temető mellett vezetett, oda is benéztünk, a családi és rokoni sírokat megnézni, meg a virágok alatt vizet cserélni. Közben mindig volt történet, hogy ki kicsoda, és mit csinált. Az újszőlőben a mama kapált, mi meg aszalt cseresznyét ettünk a nagy fa alól, vagy a pince tetején olvastam, vagy játszottunk a sorok között vagy vízért mentünk. Elvitt kirándulni bennünket az erdőn át a Gajához. Szerette a meséket és minden mesehős nevét tudta, csak Fidó bácsit utálta (az egy kutya volt). Közben a házában és az udvaron jött-ment a nép, mindenki benézett Erzsi nénihez. Este a gádorban vacsorázhattunk, illetve kitaláltuk, hogy ha feljön az Esthajnalcsillag, akkor még egyszer. Meg hogy kint alszunk az udvarban, azt is lehetett, de persze éjfél előtt bemenekültünk úgyis a szúnyogok elől. Este lefeküdtünk, én vele egy ágyban, a fiúk a másikban, és a mama mesélt, a családról, a déd- és ükszülőkről, apuékról, mindenféle történeteket, állatokról is (pl. vadgalamb meg a grizzly medve), mi volt a front alatt, régen, meg mindenről. Azt hallgattuk és arra aludtunk el. Mikor alvás volt, azt mondta: Na jól van, most már aludjunk a Jézuska szent neviben, és akkor elaludtunk.

És a mama most is pont ilyen

Szóval igazán szerencsés vagyok, hogy ilyen nagymamám van és Öhi is, hogy ilyen dédimamája!

2012. július 6., péntek

kovászos uborka

Az aranyhal volt az egyik nagy dunsztosüvegben, a másikban pedig az uborka, mert a héten Theo kisgazda kovászos uborkát gyártott.


A recept anyutól származik,Theo átiratában közlöm

"Az uborkákat megmosom, megdörzsölöm, a végüket levágom. Egy kimosott dunsztosüveg aljára teszek kaprot, mustármagot és fokhagymát, az uborkát rájuk halmozom. A tetejére egy szelet kenyeret teszek és feltöltöm az üveget langyos,  sós vízzel. A tetejére cseppentek egy csepp ecetet. Az üveget lefedem egy tányérral, és kiteszem a napra, ahol 2-3 nap múlva megérik és finom lesz!"

Theo úgy tervezte, hogy chili-t is tesz bele, de aztán rám való tekintettel elállt (egyelőre) ettől a szándékától.

Theo a 3. nap elteltével, villával és szűrővel kiemelve a cuccot a tetejéről ellenőrizte, hogy jó-e már az uborka. (Nem volt, utána kellett sózni és egy napig még kint hagyni a kertben).



2012. július 2., hétfő

aranyhal

A hétvége másik jelentős eseménye is szombaton  volt:
reggel a fűben a margaréták mellett Theo egy kis halat talált kiterülve. Mozdulatlan volt, de ahogy Theo felemelte, mégiscsak mozdult egyet. Theo azt mondta, hogy ez az ideg, de mondtam, hogy tegyük bele mégis egy lavór vízbe, hátha. A kis hal az oldalára dőlt, hát  sajnos nem sok jót jósoltunk neki. De amikor egy negyedóra múlva kimentem, a halacska vidáman körözött a vízben! Bevittük a fürdőszobába a lavórral együtt (hogy mégse a 38 fokon legyen kint). A vendégek megnézték és mindenkinek nagyon tetszett, főleg Alizkának.


De este jött a kérdés, hogy mi legyen a halacskával, mégsem lakhat a lavórban, nem tesz jót neki. Úgyhogy Theo beszélt Attilával, a hátsó szomszédunkkal, aki horgászni is szokott, és ő mondta, hogy az ő  utcájukban van valaki, akinek van kerti tava halakkal. Beszélt is a haltulajdonossal, aki azt mondta, hogy ha ilyen stramm a halacska, akkor jöhet hozzá. Így aztán Theo beletette a halacskát egy jó nagy dunsztosüvegbe, és átbaktatott    vele



Ott örömmel vették a halat, főleg mert kiderült, hogy majdnem 100%, hogy eleve onnan származik.  Állítólag  a tavacskát (amiben egyébként rengeteg hal úszkált) elég sok macska látogatja. (Khm.)


Minden jó, ha vége jó!

2012. július 1., vasárnap

hétvége

Szombaton, a brutál kánikula első napján volt egy összevont szüli- és névnapi party:






you might also like this

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...