2013. november 30., szombat

2.

Utána jött az ajándékozás


az 1 m2-t Monika Pilisvörösvárról cipelte busszal és vonattal idáig


de máris kezdődött a pétanque-party


egészen addig, míg Öhi meg nem érkezett a délutáni alvásából és harácsoló hörcsög buzgón gyűjtötte össze magának a fényes és dögnehéz golyókat

A végére még egy közös portré a két kutyahölgyről, Pankáról és Fülcsiről, Tigris és Monika karjaiban


és egy puszi


Nemcsak a húszéveseké a világ

De nem ám; bátorítjuk magunkat a Loliták és Miley-k tündöklésének korában. Hahaha. Theonak van a hagyományos szülinapi partyja és  van Monikának is egy, ami most elcsúszott szeptemberre június helyett, én meg elcsúsztam novemberre  a beszámolóval. Most Dokit és Vilit ünnepeltük kiemelten:


Megettük az ebédet és utána jött Doki Klimt-tortája - mármint Bécsben ettek ilyet Monikával valahol  nem emlékszem hol és elkérték a receptjét, de nem adták és Doki önállóan  legyártotta otthon, valami 230 alapanyagból készült és hat évig tartott míg mindent megcsinált hozzá, marcipános-csokis és még sok minden más


Utána mindenki kiterült,


aztán nagy activity kezdődött. A kommanderek Robi vezetésével leugrottak Velencefürdőre úszni egyet a szeptemberi tóban, utána meg jött a tollasozás.  Itt az egyik főünnepelt, amint gepárd módra vetődik


Eközben a másik főünnepelt  mintha aludt volna (a háttérben Cillin a csúszdában teszi ugyanezt), de ez nem akadályozta meg abban, hogy néha rámorduljon a versenyzőkre, ha rossz volt az ütéstechnika


Monika és Robi cigiztek és zsűriztek


Ezt a képet Jakabnak küldöm  a B-Club fennállásának 10. évfordulója alkalmából


És ez  a látvány végül Robit is rávette, hogy beálljon küzdeni


folyt. köv.

2013. november 26., kedd

Hopp, hopp

Na aztán a Dédi meglátogatása után átsétálunk Alizkáékhoz, ahol olyasmi dolgok történnek az unokatesókkal mint pl.

itt, ahol,  ha nem a hinta kötelére sikerült volna fókuszálnom, az lenne  látható, hogy   Alizka kézen fogja Lencsit és a két kislány a  felnőtteket hátrahagyva elindul kettesben a rekettyésbe, a bokrok közé


én nem bírtam magammal és benéztem a titkos helyre, vagyis oda, ahol a vízakna van, aminek a teteje iszonyú jól döng, ha ugrálnak rajta...









A Dédinél

Dédi nagyon szereti Lencsit és viszont, és Kismaki számára ünnepélyes alkalmak a bodajki látogatások, mert nemcsak Alizkáékkal találkozhat, hanem a Dédivel és udvarának varázslatosan lenyűgözően izgalmas lakóival, úgymint

a MAJAC


akit meg is simogathatott és akivel nagyon profin versenyt röfögött



aztán a nyuszik, akiket lehet répával, káposztalevéllel etetni


és akkor ott vannak még a tyúkocskák és a kakas, aki agyvelőtrázóan tud kukorékolni és akiket szintén lehet etetni


aztán be lehet kukkantani a kamrába, ami tele van finomságokkal, amiket a 87 éves Dédi az idén főzött be - tett el


és lehet szőlőt enni a gádor előtt



Én a legjobban annak idején azt szerettem, amikor a kiskacsáknak vághattam uborkát meg tököt és azt dobálhattam. A kacsák voltak a kedvenceim. Némakacsák voltak, a kiskacsák sárgák, barna sapkával. A ház előtt a patakban fürödtek, mi meg ott tapicskoltunk a vízben. Még a Hektor kutyát is nagyon szerettem.


2013. november 15., péntek

ősz a parkban

Szeptember elején Martonvásárra mentünk, ekkor ért véget a pacsálós és kezdődött a vonatozós szezon. A Brunszvik-kastély parkjába sétálni és kavicsokat dobálni a tóba







Aztán bementünk a szigetre kacsákat etetni és piknikezni


Öhi nagyon meglepődött a Beethoven szobron. Sokáig bámulta áhítattal a mester nagy fejét



összességében nagyon tetszett neki az expedíció



2013. november 13., szerda

Boldog Fülinapot!

Ma 3 éve találkoztunk Doddyval! Már folynak a szülinapi ünnepségek: extra kaja, extra séta...  sajnos a napozás ma kilőve, 


cserébe a Pétya-fotelben horpaszt itt mellettem

Öhi is így köszöntötte ma: "Boldog szülinapot! Bravo fetiţă!" 

Kismaki egyébként is  annyira elmélyült  a román nyelvben, hogy ha sétálni akar menni, de nem mehet (mert pl. esik az eső), 
akkor így sír és követel elkeseredetten: "séta, séta, séta, plimbajeeeeee!!!"



La mulţi ani, Doddy!

2013. november 11., hétfő

Theo jelenti: A szaha tehenek

Jakutiában megint. Idén óriási szerencsém volt, mert találkozhattam igazi szaha tehenekkel. Ez a fajta a turáni-mongol marhafajták közül az utolsó tenyésztett. Mivel nagyon sokáig tökéletes izolációban éltek a többi tehénfajtától, egészen egyedi a genetikai állományuk és a kinézetük



A szaha tehenek kicsik. 110 cm magasak ( a bika lehet akár 130 cm is) és nagyon kevés tejet adnak (átlagban 1000 litert évente). Mivel a téli fejési időszakot a szahák rendszerint kihagyják, a normális éves mennyiség 6-700 liter. A tej zsír- és proteintartalma ugyanakkor a legmagasabb a mai marhafajták közül.


A képen egy jól megtermett bika.

Most kb. 1000 ilyen szarvasmarha van Jakutiában, ami nagy eredmény, hiszen a szovjet időszakban arra törekedtek a szovhozok, hogy a magasabb tejhozamú Simmentaler fajtával helyettesítsék.



Az istállóban 62 marha volt - állami tulajdonban.  Cél a marhák számának a növelése. 

2013. november 10., vasárnap

A house with a view

Tudom, hogy nagyon olcsó a cím; csak két mentségem van. 1. A room with a view - mármint a regény - 20-as éveim egyik legnagyobb kedvence volt. Mennyit társalogtunk róla Sári Laca óráin Pécsen...  Hah. 2. És függetlenül szentimentális visszarévedésemtől, mi más lehetne a dömösi Maczkóházy kecóban  töltött augusztusi napról szóló beszámoló címe? Ezzel mindenki egyet fog érteni mindjárt

Kinézel az ablakon vagy kilépsz a házból  és a rozmaringbokor mögül ezt nézheted:

ahogy esteledik ezt

vagy hogy fokozzam még


Nem ám Szippi néni nádkerítését!

Brutálisan fenséges. Ha valaki ezt nézheti, alatta a nagy folyó, körben a nagy hegyek, mennek alul  valami kis hajók, kenuk, vonatok akármik, világítanak, zörögnek kicsit, amúgy csönd van, az az igazi királyság. Fél évig ki se dugnám az orrom a faluból.

2013. november 4., hétfő

amőba

A romgarázs oldalában vannak a nagy akácfa tuskók. Lehet rajtuk ücsörögni, de alapvetően a szobanövények nyaralnak rajtuk, mert keletre néz (nincs tűző nap), illetve pompás kilátást nyújt a komposztálókra, a fészerre, a cefre-állomásra, a nagyobbik vizes hordóra és a veteményesre és Theo nagy álma, hogy egyszer  e kedvező fekvésű helyen a meggyfa alatt egy sparhelt segítségével fogja kialakítani nyári konyháját, ahol majd júliusban  a 36 fokban rotyoghat a lábosban a pörkölt és sülhet az oldalas.*
 (* ezzel csak arra utaltam gonosz módon hogy nem értem mire való a nyári konyha, mikor a lakásban nyáron pont hűvösebb van főzéshez.- Aki érti, írja meg Tompinak.)


Az egyik tuskót a kreatív kerthasználat jegyében kijelöltem amőba-állomásnak. Theo festette fel sárga akrillal a hálót, én meg a kavicsokat sárga és zöld pöttyökkel.  Az avatóünnepség résztvevői: Öhi, Theo, Luciferenc.






Szóval, lehet játszani

Aki pedig Theonak akar kedveskedni, ezzel állítson be:



Köszönjük.
****
Nyári konyha ügyben azóta MaCZy ezt írta:

"A nyárikonyha éppen azért van, hogy a ház maradjon hűvös – ne kelljen ugyebár tüzet rakni a főzéshez.
Plusz nem lesz minden büdös, meg ilyenek, szóval a nyár a jó állapot, és a téli benti főzés a kompromisszum."


2013. november 2., szombat

Kalapos

Van  egy sárga műanyag tál, amiben elvileg a Csigusztól kapott pecakészlet színes halacskái lennének. De Öhinek, ahogy bemegy reggel a nappaliba, első dolga, hogy kiborítja a sárga tálból a halakat, aztán lehet hogy horgászik, lehet, hogy nem, mindenesetre a tálat felrakja a fejére és azzal vonul.







2013. november 1., péntek

Mezítlábas

Most nov. 1. van és még mindig a júliusnál vánszorgok. brutálisan rá fogok kapcsolni és november 30-ig beérem magam és minden másnap szórni fogom a retro élménybeszámolókat

Július, Váli völgy, Tabajd, Mezítlábas park

mindenféle anyagokon, patakparton, patakmederben, kő, fa, kukoricacsutka, tőzeg, ilyesmiken lehet végigmenni mezítláb

A falu közepén, a Nepomuki szobornál indul



itt a mocskos lábam, bizonyítandó, hogy végigjártam



a dombtetőről pedig a falu meg a völgy


you might also like this

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...