Hamburg

Nna most már megírom hozzá a szöveget is. A héten Hamburgban jártam és Cziczu szigorú büntetéseket helyezett kilátásba, abban az esetben, ha nem készítek legalább 150 képet. Nos 183 képpel még meg is haladtam az előirányzott mennyiséget, és akkor most ezekből a képekből néhányat a blogra is felteszek.

Az első kép egy bevezetés, mutatva, hogy a 21. század Németországában járunk. Dietert nem kell külön bemutatnom, mindenki ismeri. A látvány és a felirat pedig önmagáért beszél. A plakát a német RTL új zenés tehetségkutatójára hívja fel a figyelmet.

Hamburg Európa harmadik legnagyobb kikötője Rotterdam és Marseille után, banánügyileg azonban mindenképpen a legnagyobb, hiszen itt van Európa fő banánelosztója. A gazdasági szempontból fontos hajók mellett az Elba partján horgonyoz egy csomó mindenféle muzeális értékű, vagy valóban múzeumként működő hajó. Ez itt egy tengeralattjáró. 

A kikötői lét és a kolonializmus öröksége a városkép része. Kávé-, kakaó- és fűszerboltok hemzsegnek a belváros némely utcáján.

A gyarmati kereskedelem emlékét őrzi az a vers és kép is, amelyet a 20. század elején jelentetett meg egy hamburgi lap. A képet a helyi néprajzi (vagyis inkább Völkerkunde) múzeum "Afrikaiak Hamburgban" című kiállításán lőttem, és igen, a B-klubnak is emléket állít.

A folyamatosan épülő Hamburg Hafen City valami olyasmi szeretne lenni, mint Londonban a Docklands. A csatornákkal sűrűn behálózott kerület egy kis részén még ma is a régi fűszerraktárak épületei állnak, a nagyobbik részén azonban új klinker-téglás vagy üvegbe borított irodaházak magasodnak.

A hamburgi városháza, a St Nikolai templom és egyéb műemlékek olyan nagyok a szűk utcákhoz képest, hogy nem lehetett jó fényképeket csinálni róluk, ez a templom éppen belefért a keretbe. Nekem már ez is siker.