Vagy tetszett például az Aliz, mivel gyerekkoromban a kedvenc mesém volt az Alice Csoda- és Tükörországban, különösen az a jelenet , amikor a Kalapos és Április Bolondja (az angolban azt hiszem March Hare) teázgatnak, társalognak és a Mormotán döglenek aztán meg belenyomják a fejét a teáskannába.
+ Halda Aliz miatt, akinek a Magánügy c. könyve az egyik legmegrendítőbb történet a szeretetről és szerelemről amit olvastam, + mindenféle tisztes unalommal övezett megemlékezés helyett ezt adnám a diákoknak (felnőtteknek) olvasmányként, ha 56-t meg akarnák érteni (meg ami utána jött). Dehát az Aliz név már foglalt nálunk, mert az unokahúgomat hívják így ugye.
Maradt a Lenke. Ez állítólag a Lenchen (Helene, Magdalene becézése) illetve a Lenka névből lett előállítva nálunk (gondolom valamikor a 19. század második harmadában). Na, akkor nézzük a kulturális asszociációkat.
Az első, a legerősebb és legfélelmetesebb asszociáció: Lenke néni, a Szomszédokból. Hát ez a sorozat, ami - ahogy Kardos G. György írta - fantasztikusan mutatja be, hogyan lehet örömtelenül sápítozva leélni egy életet, nagyon kemény kihívás. Theoval nagy rajongói voltunk, amikor ment az ismétlés, de már a gimiben is rajongói táborba tömörültünk. A megjelenített világkép szerint mindenki állandóan a pénz (hiánya) miatt sír, az erényes családapákat ledér nők próbálják megkörnyékezni, ámde azok ellenállnak, valamint a szereplők lépten-nyomon belemerednek a kamerába és zord vagy fonnyadt fejjel valami moralizáló baromságot vagy közhelyet mondanak.
Egy vérfagyasztó jelenet Lenke nénivel a főszerepben:
Ezt a benyomást nehéz felülírni.
Azért néhány pozitív dolog mégiscsak eszembe jutott.
A legkorábbi említését eddig 1837-ből olvastam; Vályi Tamás írta Erdélyi Jánosnak: "Továbbá ha Rátkayt és Dobos Lenkét van szerencséd ösmerni, azok Sz Mihály napján öszvekeltenek." (Cselej, 1. Dec. 837.; EJLev I. 24.)
Bajza Lenke, író és híres szépség az 1860-as években
(apja a költő majd főleg szigorú kritikus Bajza József, a Toldy-Vörösmarty triumvirátus tagja, az 1850-es években megőrült; anyja Csajághy Júlia, Vörösmarty feleségének testvére)
A másik okos, érzékeny (boldogtalan és szép) nő Jablonczay Lenke, Szabó Magda édesanyja
Végül Szilágyi Lenke, a fotós.
Mivel ez a blog Fülesről van elnevezve, pár kutyás képét teszem ide:
Évekig laktunk a Kosztolányi Dezső tér környékén, az pedig korábban Lenke tér volt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése