Hát most tavasszal igazából nem tudom rávetni magam a kertre, maximum nézem az ablakon át vagy babakocsi tologatás közben (metszőollót vagy locsolókannát lóbálva kezemben, hogy mikor tudok elügetni a kert másik sarkába és 3 perc alatt megmetszeni, kikapálni vagy elültetni valamit, ahogy Főnökasszony engedélyezi), hogy mit kéne csinálni.
Ezért szegény Theo Ceceár 2. sz. rabszolgát kellett bevetni, főleg az átültetésekhez (mert pár növényt rossz helyre ültettünk tavaly, amikor még nem lehetett látni, milyen lesz a kert benapozása, meg mekkora a növény). Amint Th. C. búsan megjegyezte az ásót vonszolván maga után, nekem inkább egy exkavátorhoz kellett volna hozzámennem.
A nagy vesztesek: díszfüvek (kifagytak), fagyal egy része (szintén) és a padláson sikerült tönkrevágnom Anyu és a saját leandereinket, 6 vagy 7 darabot meg a muskátlikat is, sajnos. Nem hajtott ki az öreg meggyfa sem a roncsgarázs mögött. Majd ősszel cseresznyét akarunk a helyére telepíteni.
Az új ültetések: 2 rododendron (rózsaszín illetve lila), 1 magnólia, 1 japáncseresznye (ezt Öhi születése alkalmából), 2 hortenzia, 5 rózsa, 3 krizantém, 5 kankalin, medvehagyma, vadszőlő, kardvirágok, liliom, sziklakerti növények, jezsámen, szívvirág, díszcsorba, zanót, rózsaszín kakukkfű, gyöngyvirág, kecskerágó, + vetettünk magról: rezeda, dísznapraforgó
Szponzoraink voltak: Csigusz, Orsi, Jakab és Lisa, Manyikáék, Mackóházy anyukája Márta néni, Groff Sygetthy - köszönjük!
A veteményesről majd később
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése