Lovasberény 3. - zsidó temető

Lovasberény olyan kis mezőváros volt itt  a környéken, ahol a 19. század elején a lakosság harmada volt zsidó, volt temető és zsinagóga is (nálunk a szomszédban Kápolnásnyék volt ilyen község - ott ugyan a temető kisebb és elhanyagolt, de a házakon még most is látni, hol éltek). Miután 1944-ben elvitték és megölték őket, a zsinagógát lebontották, a temetőt pedig belepte a gaz és teljesen elvadult.  10 éve a helyi és a testvérvárosi németországi katolikus egyházközség kezdeményezésére helyreállították, amit még tudtak. 

Lovasberény 2. - Cziráky kastély

Lovasberényben van a kedvenc kastélyom. A megye tele van kastélyokkal,  nekem a kezdetektől ez tetszik a legjobban, bár nehezen tudnám megindokolni, miért.
Talán a kopársága, egyszerűsége mellett a szép arányai, vagy nem tudom. És a kedvenc korszakomból való; 18. sz. vége - 19. sz. legeleje. Brutálisan lepusztult állapotban van, és itt nemcsak az épületre gondolok, hanem arra, hogy itt volt a 2. vh-ig az egyik legszebb kastélypark, angolkert is. Az is eltűnt, szinte nyomtalanul, most csak akácos dzsindzsa és puszta van helyette.  Folyton  drukkolok, hogy vegye már meg valaki, aki jó gazdája tudna lenni.

 hogy miért ilyen csámpás, nem tudom. vagy én fogom bénán a gépet, vagy megsüllyedt  az épület a kápolnához képest

A Cziráky-Illésházy címer

fríz

amikor gyerek voltam, mindig a kőoroszlánok tetszettek (meg a fagyizó)

Lovasberény 1.

Az erdőről nincs kép, mert ott a túlélésért küzdöttem - egy olyan 15 éves bringán amin nem volt váltó, vagyis volt, de nem lehetett használni

beérve Lóberénybe, a falu szélén  mindjárt ott volt a tyéma  a szakrális kisemlékek sorozathoz.
Tulajdonképpen az érdekel, hogy ezeknél a kereszteknél a fejeket-arcokat milyen minta vagy elképzelés alapján formálhatták anno. Nagyon érdekesek.

Theo felhívta a figyelmemet, hogy a vallásos vonulatot más képanyaggal is erősíthetem

a Hargitai fecskemadár után ezt pedig Öhi kedvéért